lift-gerilla

Tanultátok-e a számokat?

Bizony számok az emberek is,
Mintha sok 1-es volna az irkában.
Hanem ezek maguk számolódnak
És csudálkozik módfölött az irka,
Hogy mindegyik csak magára gondol,
Különb akar lenni a többinél
S oktalanul külön hatványozódik,
Pedig csinálhatja a végtelenségig,
Az 1 ilyformán mindig 1 marad
És nem szoroz az 1 és nem is oszt.

Vegyetek erőt magatokon
És legelőször is
A legegyszerűbb dologhoz lássatok -
Adódjatok össze,
Hogy roppant módon felnövekedvén,
Az Istent is, aki végtelenség,
Valahogyan megközelítsétek

– Miféle emberek laknak errefelé?

– Errefelé – mutatott a Fakutya jobbra – a Kalapos lakik. Arrafelé meg – mutatott balra – Április Bolondja. Menj el hozzájuk. Egyik olyan bolond, mint a másik.

– Csakhogy én nem szeretem a bolondokat – mondta A.

– Hiába nem szereted – mondta a Fakutya. – Itt mindenki bolond. Én is bolond vagyok. Te is bolond vagy.

– Honnan gondolja, hogy én bolond vagyok? – kérdezte A.

– Ha nem volnál bolond – válaszolt a Fakutya –, nem jöttél volna ide.

A szerzőt minden esetben kommentbe írd meg - ha tudod. A helyes válasz néhány nap múlva megjelenik itt.

Ó, a nagylelkű barát lemondott Emerenciáról, s én elvettem őt. Ó, bár én lettem volna az a nagylelkű! Barátom sírt, midőn lemondott, s én örültem; de nemsokára én sírtam, s ő majd kibújt örömében a bőréből. Az esküvő előtt angyali, isteni Emerencia, esküvő után valódi furibunda fúria lett. Küzdöttem ellene nemesen; de a győztes Emerencia lett, s a papucskormány.

Ő rajtam önté ki szeszélyeit, s én tanítványaimon - csupa tertiát adtam. Eleinte nekem kelle őt féltenem, mert szép volt, s ez borzasztóan fájt; de nemsokára a kíméletlen himlő felszántotta arcát, s ekkor ő féltett engem, s ez még borzasztóbb volna. Azelőtt ő emlegetett válást, s én kétségbe estem: ezután én emlegettem válást, de ekkor már ő hallani sem akart róla.

A szerzőt minden esetben kommentbe írd meg - ha tudod. A helyes válasz néhány nap múlva megjelenik itt.

Helyreigazító közlemény

Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogy a svéd tudományos akadémia díszdoktorrá avatott egy magyar tudóst - akit - őszinte sajnálatunkra - "dr. Pálpéter Péter Pál" néven említettünk. Ráadásul nemcsak a szövegben, hanem a tudósítás címében is hibásan közöltük a Pálpéter Péter Pál nevet.

A jeles magyar tudós neve helyesen: doktor Pálpéter Péter Pál.

A szerzőt minden esetben kommentbe írd meg - ha tudod. A helyes válasz néhány nap múlva megjelenik itt.

Az olvasó - írja ez a tudósunk - külsőleg (mint említettük is) alig különböztethető meg a normális novella- vagy versírótól. Emberi ruhákban jár, nyugodt és határozott magatartása van. Az a példány, amelyiket én szabadon láttam, szőke volt, és fiatalnak látszott. A kezébe kerülő novellás vagy verskötetet megszagolta, de nem dobta el, és nem is tette bele a kosárba. Kést vett elő, és oldalt többször belemetszett a papírba. Az olvasó ezt a műveletet felvágásnak nevezi, e művelet által eléri, hogy a könyv lapjai szétválnak, mert mániákus és különös terveihez csak így válik alkalmassá a könyv.

Ezután maga elé tette a könyvet, és szemeit mereven rászegezte az egyik lapra. Behatóbb megfigyelés után kiderült, hogy fejét igen lassan balról jobbra mozgatja, és tekintetével követi ezt az irányt. Úgy látszik, a betűknek és egyéb jeleknek ránézve valami dekoratív jelentősége van; a fejmozgatás egyébiránt hasonlít ahhoz, amit írás közben szoktunk végezni. Bizonyos idő múlva megfogta a papírlap egyik szélét, és átfordította két ujja közt a másik oldalra, fejét kissé felemelte, és a processzus újrakezdődött. Ezeket az érthetetlen mozgásokat egészen addig végezte, míg a könyv végére nem ért. Egészen nyugodtan viselkedett, az etetőt nem harapta meg. Hangja nem volt.

A szerzőt minden esetben kommentbe írd meg - ha tudod. A helyes válasz néhány nap múlva megjelenik itt.

Otthon bolondját járja a világ,

Majmos, zavaros, perces, hittelen,

Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn,

Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.

Magyar Bábelnek ostoba kora,

Ments, Atyaisten, hogy benne legyek:

Engemet kötnek égbeli jegyek

S el kell hogy jöjjön nászaink sora.

Most perc-emberkék dáridója tart,

De épitésre készen a kövünk,

Nagyot végezni mégis mi jövünk,

Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Robogok honról rejtett vonaton,

Ebek hazája ma, nem az enyém

S ha marad csak egy hivőm, szent legény,

Még a holttestem is ellopatom.

Ez a ricsaj majd dallá simul át,

Addig halottan avagy éberen

Pihenjen a szent láz s az értelem,

Míg eltünnek a mai figurák.

Magyar leszek majd, hogyha akarom,

Ha nem sutáké lesz itt a világ

S fölcsap minden szent és igazi láng

Rejtekből avagy ravatalon.

A szerzőt minden esetben kommentbe írd meg - ha tudod. A helyes válasz néhány nap múlva megjelenik itt.

A lift-gerilla mindenféle lift belső falain hagy irodalmi idézeteket, arra várva, hogy mások jókedvre derüljenek és/vagy kitalálják a szerzőt. A blogban a kitett idézetek jelennek meg várva arra, hogy más eltalálja ki lehet a szerző.